21. századi múzeumpedagógia az egyetemisták szemével

Hegedűs Anita

Absztrakt

A magyarországi múzeumpedagógiai tevékenység több évtizedes lemaradásban volt a 2000-es évek elejéig a nyugat-európai és az Amerikai Egyesült Államokbeli múzeumpedagógiai gyakorlathoz, rendszerekhez képest. A 21. század elején indult meg hazánkban egy olyan aktív, rendszerszintű múzeumpedagógiai átalakulás, mely a különböző Európai Uniós pályázatok segítségével új szintre emelhette a múzeumok tanuló-ház szerepét, s magát a múzeumpedagógiai folyamatokat is. Együttműködések születtek múzeumok és közoktatási intézmények között, s gyermekek tömegei vehettek részt ingyenes múzeumpedagógiai foglalkozásokon. Az első pályázatok 2007-től kezdve indultak el, s mind a mai napig tartanak: a kezdeti pályázatok segítségével múzeumpedagógiai tevékenységben részesült gyermekek mára felnőttek, fiatal dolgozók és egyetemisták.

Jelen tanulmányunkban fókuszcsoportos kutatás segítségével keressük a választ arra, hogy milyen hatással bírt az egyetemistákra a múzeumpedagógiai újhullám. A Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatói között készítettünk fókuszcsoportos kutatást, mely során a múzeumpedagógiával kapcsolatos attitűdjüket, a múzeumpedagógiáról bennük élő képet, valamint a gyermekkori múzeumpedagógiai foglalkozások jelenlegi múzeumba járási szokásaikra gyakorolt hatását kutattuk. A kvalitatív kutatás eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezett hallgatóknál nem fedezhető direkt összefüggés a múzeumba járás gyakorisága és a gyermekkori múzeumpedagógiai tapasztalatok között. A múltból negatív, a jelenkorból pozitív tapasztalatokkal rendelkeznek, ugyanakkor komoly elvárásokkal bírnak általában a múzeumpedagógia, de még inkább a múzeumpedagógusok tekintetében, s alapvetően fontosnak tartják a múzeumpedagógia interaktív, bevonó, tanító jellegét.

Kulcsszavak

múzeumpedagógia, felsőoktatás, egyetemisták, egyetem, museum education, museum learning, higher education, university students, university